Véget ért számunkra a forduló, hazai pályán, egy végletekig kiélezett mérkőzésen 3-2 arányban sikerült felülmúlni az Udineset. Szokásos hullámvasút, de a végén édes a bosszú, pláne ezzel az utolsó perces Rebic góllal!

Az első félidő már-már kezdett ismét a nézhetetlen kategóriába tartozni. Csak visszatérünk a valóságba, 2 jó meccs után következik 10 szar. Osszuk be azt a kettőt! Donnarumma, ha ilyet csinál egy megyei meccsen, hazáig kergetik a szurkolók! Így a meccs elején mindjárt jött is a hideg zuhany, vezetnek a vendégek. Ezután helyzeteink éppen akadtak, de inkább helyzetecskék voltak ezek, mintsem komoly gólszerzési lehetőségek.

Ami talán a legszembetűnőbb volt, hogy a mesternek valamit nagyon sürgősen kezdenie kell a letámadásunkkal, mert 4-5 passz és máris a mi térfelünkön volt az Udinese! Így nagyon könnyen lekontráznak, aztán a saját tizenhatosunknál meg kapkodhatjuk a fejünket, mikor az ellenfél van létszámfölényben.

A szünetben valami nagy lebaszás történhetett az öltözőben, mert a második játékrészre egy teljesen más csapat futott ki a San Siro gyepére. Meg is lett az eredménye a félidei eligazításnak és a cserének, Rebic pillanatokon belül gólt szerzett! Még mindig sok a kérdőjel vele kapcsolatban, hogy megy vagy marad? Egy ilyen mérkőzés után jó lenne őt jövő héten már a kezdőben látni, hátha ott is tud majd varázsolni valamit!

Theo Hernandezre már nem nagyon lehet szavakat találni, főleg egy ilyen gusztustalanul nagy gól után! Támadásban nagyon ott van! A védekezésben azonban akadnak hiányosságok, ahogy kb. az egész védelemnek. Lasagna egyenlítő góljánál a Milan hathatós asszisztálása kellett, hogy gól legyen a vége. De mondhatni már ezt is megszoktuk.

A végén pedig következett a pofára esés. Na de most végre nem számunkra, hanem az Udinesenek! Rebic megint villant és három ember közül úgy lőtte el a bal alsóba, hogy a kapusnak esélye sem volt hárítani. Ezzel sikerült megszerezni a 3 pontot és szépen lassan zárkózunk az európát érő helyekre!

A forduló mindamellett, hogy győztünk, nagyon kedvezően alakult számunkra, hiszen a Cagliari nem bírt a Bresciaval, csak egy 2-2-es döntetlenre futotta ellenük, míg a Parma is vesztésre áll a Juventus otthonában. Borítékolható, hogy a bundások behúzzák hazai pályán a meccset. Így közvetlen riválisaink pontokat veszítettek. A 6. és egyben Európa Liga selejtezőt érő hely már csak 2 pontra van, a Bajnokok Ligája pedig 10 pontra. Így a legreálisabb cél a szezon végén az Európa Liga elérése lehet a csapat számára!

Pénteken este mi nyitjuk a következő fordulót a Brescia vendégeként! Addig pedig szépen lassan zajlik a mercato.

Forza Milan!

Akárhogy is nézzük, számunkra most indul a szezon bajnoki hajrája. Ha Májusban a tabella első felében szeretnénk lenni, ne adj isten európai kupaporondot érő helyen, akkor innentől kezdve minden meccs egy döntővel ér fel, csak hogy ezt a már számtalanszor puffogtatott közhelyet idézzem.

Nem kis várakozás előzte meg ezt a szezont. Új edző, fiatal igazolások, a csapat magja együtt maradt. Mindenki úgy várta az idény első mérkőzését, mint a Messiást! Aztán jött a hideg zuhany. Zakó az első fordulóban egy harmatgyenge Udinese ellen. Az a meccs gyakorlatilag előre vetített a komplett őszi idényünket. Zéró futball, nézhetetlen meccsek, és eredményről még csak szó sem esett, mert ugyan mostanában nem láthattunk túl gyakran szép játékot a csapattól, de azért 1 évvel ezelőtt valahogy csak-csak jöttek az eredmények!

Na de ez már mind a múlté! Úgy tűnik Ibrahimovic érkezésével tényleg történt valami az öltözőben! A csapat elkezdett végre mutatni abból, ami igazából bennük van, csak eddig valami okból kifolyólag nem tudott a felszínre törni. A legutóbbi fordulóban magabiztos játékkal hoztuk el a 3 pontot Szardíniáról, valamint hétközben szintén egy magabiztos győzelmet arattunk a SPAL ellen az Olasz Kupában. Ha utóbbi nem is túl nagy kunszt, mivel a SPAL az utolsó helyet foglalja el a tabellán és borítékolható, hogy idén kizúgnak a Serie A-ból, addig a múlt hétvégi Cagliari verés előrevetíthet valami jót is számunkra!

Most eljött az idő, hogy hazai pályán revansot vegyünk az Udinesén! A két csapat között mindössze 1 pont differencia van. Mi a tabella 10. helyén, míg ellenfelünk 12. helyen tanyázik épp. Már már rangadó szaga van a dolognak! Mondanom sem kell a vereség teljességgel elfogadhatatlan lenne, akárcsak egy döntetlen! Az Udinese ellen nyerni kell és úgy tűnik minden esélyünk meg is lesz a győzelemre, hiszen nagyjából ugyanaz a kezdő várható a meccsen, mint a múlt héten a Cagliari ellen. Kjaer (vagy Cser, mindenki döntse el magának) nagy valószínűséggel kezdőként kap szerepet. A SPAL ellen meggyőző teljesítményt nyújtott. Az Ibra-Leao páros felel majd a gólokért, míg a Castillejo-Kessié-Bennacer-Bonaventura négyes középpálya tömheti őket jobbnál jobb labdákkal (el sem hiszem, hogy ezt leírtam!). A spanyol úgy tűnik bejátszotta magát a kezdőbe az elmúlt két meccsen nyújtott teljesítményével. Üdvözlendő, hogy végre nem Suso töketlenkedését kell nézni a jobb szélen!

A vasárnapi ebéd mellé akkor egy Milan - Udinese lesz a desszert! Reméljük tényleg desszert lesz és nem okoz csalódást a csapat!

Tipp: 2 - 0

Forza Milan!

Ahogy az iskolákban, úgy a Serie A 2019/2020-as kiírásában is elérkezett a félévzárás. Tekintsünk kicsit magunk mögé, hogy milyen őszt zártunk, aztán vegyik górcső alá, hogy milyen kilátásaink vannak tavasszal.

A Maestro

Ahhoz, hogy kicsit jobban szemügyre tudjuk venni ezt a kiábrándító őszi szezont, egészen a tavalyi idény végéig kell visszamennünk, amikor is az utolsó fordulóban nem sikerült kiharcolni a Bajnokok Ligája indulást. Lemaradtunk. Ismét. Ugyan csak egy ponttal, de a lényegen nem változtat, lemaradtunk. Gattuso be is adta a felmondását. Ma már tudjuk, hogy ez alapjaiban határozta meg a magunk mögött hagyott néhány hónapot és annak eredménytelenségét, kilátástalanságát. Nem szeretném védeni Gattusot, mert azért hagyott kívánni valót maga után a tavalyi produktum is, de valahogy mégis jöttek az eredmények!

Na de térjünk rá az idei szezonra! Nagy csinnadratta közepette bejelentették a Sampdoriatól érkező Marco Giampaolot, mint a csapat új trénerét. Ő aztán nagyon ért a fiatalok beépítéséhez, vele biztosan meglesz a hőn áhított 4. hely. A Sampdoriaval is egész nézhető focit játszottak tavaly. Még a mercato is egész pofás volt. Persze megint a fogunkhoz vertük a garast, de hát mit tudunk tenni? "Szegény ember kézzel nőz", szól a Prosectura örök klasszikusa. Kínunkban még az Európa Liga indulástól is visszaléptünk, csak hogy mélyen a zsebünkbe nyúlhassunk. Éljen a versenyszellem. Persze meg lehet magyarázni meg minden. De oké. Ha már egyszer valami isteni csoda folytán összejön a BL-csoportkör hát nehogy már akkor zárjanak ki minket! Majd mi megmondjuk, merre van az előre!
Na de visszatérve a mi edzőzseninkre, ez mind-mind igaz is lehet, azonban ez Milánó és nem Genova! Hamar bele is tört a mester foga az új kihívásba! A Genoa elleni győzelem után lapátra is tették! Eredményei a Milan padján: 7 tétmérkőzésen 3 győzelem és 4 vereség, -3-as gólkülönbséggel. Meg az a kilátástalan játék, ami hétről hétre kisebb agyvérzést okozott a vérmesebb Milan szurkolóknak!

Ezzel a fizimiskával szegény olyan tájidegennek hatott a Milan kispadján, mint Paksi Endre egy Tiesto koncerten.

Low budget Spalletti

A Genovában elkövetett merénylet után, még a győzelem ellenére is úgy vágták ki, hogy a lába nem érte a földet! Aztán persze kezdődött megint a találgatás, hogy ki lesz a következő Nagy Ő?
Rebesgették Spallettit, akit persze élő szerződés köt még mindig az Interhez. Azok meg majd hülyék lesznek "végkielégíteni" és elengedi a városi riválishoz! Így hát maradt a Tesco gazdaságos Spalletti, vagyis az eddig mindenhol sikert sikerekre halmozó Stefano Pioli. Nem is kell csodálkozni, hogy még le sem ült, sőt még alá sem írta a szerződését, már terjedt az interneten a #PioliOut hashtag. Így aztán nagyon jó hangulatban ülhetett le első alkalommal a kispadra. Kiesési rangadó a kőkemény Leccével!

A következő Nagy Ő.

Aztán első meccsén mindjárt villantott is az öreg egyet! Ugyan nem sikerült legyőzni hazai pályán a frissen feljutott kiscsapatot, de valahogy mégis jobb volt ránézni az egészre. Volt valami elképzelés a pályán, amit igyekeztek végrehajtani a játékosok! Ez a döntetlen bizakodásra adhatott okot egy kései feltámadáshoz! Ennek tükrében mindenki azt várta, hogy az akkor bukdácsoló AS Roma-t simán ütjük idegenben is! Erről csak épp a hazai csapatnak nem szóltak! Lényegében esélyünk sem volt a győzelemre azon a találkozón. A Lecce ellen mutatott jó játékot valahogy nem sikerült még nyomokban sem felmutatni a Roma ellen.

 Az első győzelemre a SPAL elleni hazai találkozóig kellett várni, amikor is 1-0 arányban sikerült felülmúlni az ellenfelet. Majd jött November és vele együtt a húsdaráló. 3 forduló: Lazio hazaiban, Juventus idegenben és Napoli hazaiban. Talán a legoptimistább szurkolók is egy soványka győzelmet jósoltak. Valahogy egyik meccsen sem nekünk állt a zászló. Akkor talán a Lazio tűnt foghatónak. Erre aztán rá is cáfoltak Simone Inzaghi fiai és jól el is vertek minket. A Juventust hagyjuk is! Más kávéház. Na de a Napoli! Akkoriban indult a máig tartó hanyatlásuk, aminek hatására mindenki összeveszett mindenkivel, Ancellotti áttette székhelyét Liverpoolba az Evertonhoz, míg az ő helyét megkapta a Mi Gennaronk! Don Pietro helyett, Gennaro a Napoli élén! Előzetesen talán kevesen számoltak azzal, hogy majd pont ellenük leszünk jók egy döntetlenre. De valahogy sikerült összekalapozni egy 1-1-es eredményt a San Siroban.

120 év és a mélypontok

Aztán Parma és Bologna idegenben. Besöpört 6 pont. A 120 éves születésnapra mindenki egy gálameccsre számított. Jól kitömjük ezt az amúgy sem túl acélos Sassuolot. Erről megint épp csak az ellenfelet nem tájékoztatták. A végeredmény 0-0. Szomorú.

PASS120N, meg minden. Csak épp a szenvedély hiányzott egész szezonban a játékunkból. Példát lehetne venni a szurkolókról!

A szezon eddigi részében talán két mélypont volt. Természetesen egyik jobban fáj, mint a másik. Részletezni talán felesleges, a két kép magáért beszél!

Kabbegyíkok én leléptem! 

No komment!

 Újév és IZback

Zlatan ismét piros feketébe öltözött. 38 éves és úgy várta minden Milan szurkoló, mint a messiást! 38 évesen is nagyon sokan a megmentőt látják benne, ami elég sok mindent elárul a csapat jelenlegi respektjéről. Na de Ibra! Sok idő nem kellett neki, be is köszönt a hétvégén a Cagliarinak! Épp úgy, ahogy a padawanjának választott Leao is! Csak imádkozhatunk hogy a svéd egy új csatár csillagot faragjon a fiatal portugálból! Úgy kéne nekünk egy gólvágó, mint egy falat kenyér! Ráadásul a Suso-Castillejo cserével, valamint a kétcsatáros játékrendszerre való átállással, mintha valami szervezettséget is mutatott volna a csapat a legutóbbi fordulóban. Remélhetőleg ez nem csak ideig óráig tart majd ki, ahogy az általában lenni szokott!

Merre tovább?

Így állunk jelenleg. 10. hely, 25 pont. Európa 4 pontra, a kiesés 11 pontra. Középmezőny. A következő néhány fordulóban nyerhető meccsek jönnek, el kell kezdeni serényen gyűjtögetni a 3 pontokat, hogy legalább az európai kupaindulás meglegyen! A 4. hely és azzal együtt a BL 10 pontra van. Valahogy ledolgozhatatlannak tűnik ez a differencia és nem hiszem, hogy sokan mernének fogadni rá, hogy meglesz a szezon végére. Az eddigiek sajnos nem azt mutatták, hogy bármi keresnivalónk is lenne jövőre a Bajnokok Ligája főtábláján. A reális cél ebből kifolyólag az Európa Liga helyek valamelyikének elérése lehet a szezon hátralevő részében!

A csapat fele csaknem átadólistán. Két biztos távozónk már van is. Reina mától Birminghamben székel. Az Aston Villa kölcsönvette. Mi pedig helyette elhoztuk Begovic-ot. A Lord (Borini) pedig ezentúl a Hellast erősít.
Paquetat vinné a PSG. Ha már eladjuk legalább jól verjük fel az árát! De úgy tűnik a PSG is épp fogtechnikushoz jár, mert nem tetszik nekik a 30 milliós vételár. Ezt is megértük!
Közben azért mi is aktívkodtunk a piacon. Megszereztük a dán Simon Kjaer-t. Kölcsönbe, fél évre, opcióval. A fizetését illetően sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Okos lépés, kiegészítő embernek jó lesz Romagnoli és Musacchio mögé a padra!

A mercatoról majd a végén várható egy bővebb értekezés. Addig úgyis rengeteg víz le fog folyni a Dunán.

Sokan annak tudják be ezt a nagytakarítást, hogy az LVMH megegyezett az Elliott-tal a Milan megvételéről és igyekeznek eltakarítani a sok szemetet. Nem győznek cáfolni a médiában megjelent híreket. Úgy tűnik (és remélhetőleg) ők lesznek a következő Messiás, akiknek talán sikerül kiráncigálni ezt a szebb napokat is látott klubot ebből a posványból, amelyben az elmúlt évtizedben feküdt! Csak remélhetjük, hogy így lesz!

A továbbiakban is Forza Milan! A hétvégén pedig jön az Udinese!

Az új év második mérkőzésén sikerült megszereznünk első győzelmünket, ezzel egy roppant fontos 3 pontot. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a csapat lényegében gond nélkül hozta le a Cagliari elleni szombat délutáni meccset.

Zlatan a kezdőben! 4-4-2-es formáció! Leao az ifjú padawan! Egész héten ettől volt hangos az internet. De a már sokat megélt Milan szurkolók aligha vártak egy könnyű összecsapást a Cagliari ellen. Annak tükrében meg pláne, hogy ugyan legutóbbi 3 meccsüket elveszítették, még így is a szezon egyik, ha nem a legnagyobb meglepetéscsapataként csücsülnek a még Európa Liga selejtezőt érő 6. helyen. Mi meg egy roppant kínos vereség és egy kiábrándító döntetlen után utaztunk Szardínia szigetére, annak reményében, hogy valami isteni ibrai csoda folytán elhozzuk a 3 pontot.

Annak ellenére, hogy a csapat továbbra sem egy világverő alakulat, a mutatott performansz egész meggyőző volt. A legfontosabb az, hogy ez a forma meddig fog kitartani. Szervezett volt a csapat, és összességében sokkal veszélyesebb is volt a Cagliari kapujára, mint a hazaiak, a miénkre! Ugyan voltak továbbra is pontatlanságok mind elől, mind hátul, de most végre a szerencse (vagy épp az Ibra-faktor) mellénk állt és végre jókor voltak jó helyen a támadók és sikerült begyötörni végre a kapuba a labdát! Kétszer is!

Ibra most már nem csak azt mondhatja el magáról, hogy 4 évtizedben lépett pályára, de azt is, hogy 4 évtizedben szerzett tétmérkőzésen gólt, aktuális csapatában. Elképesztő teljesítmény, hogy 38 évesen a mezőnyben csapata legjobbja volt, és végigjátszott 96 percet!

Jelen pillanatban a csapat a tabella 9. helyét foglalja el. (a cikk megjelenésekor, még nem ért véget az összes mérkőzés az aktuális fordulóban)  A Napoli már biztos mögöttünk marad, hála Ospina mesteri mutatványának, amivel a Lazio ellen meccsen szórakoztatta a nagyérdeműt! Az utolsó európai kupát érő hely 4 pontra van, de szerencsénkre a következő fordulókban olyan ellenfeleink lesznek, mint az Udinese, a Brescia és a Verona, ahol bőszen lehet gyűjtögetni a győzelmekért járó 3 pontokat!

De addig még vár a csapatra egy szerdai Coppa Italia mérkőzés a SPAL ellen, ahol nem is lehet mást elvárni, mint győzelmet! Méghozzá legalább olyan magabiztos győzelmet, mint a Cagliari ellen aratott 0-2-es siker!

Forza Milan!

Hamarosan véget ér a vizsgaidőszak, így végre jut idő foglalkozni egy kicsit a bloggal és a csapattal is! Az elmúlt 3 meccs szót sem érdemel, nem mintha a szezonról bármi jót elmondhatnánk. Inkább tekintsünk előre, hiszen a sajtó szerint nagy takarítás kezdődik a Milan keretében!

Gyakorlatilag az alapemberek érinthetetlenek (Donnarumma, Romagnoli, Theo, Leao, Bennacer, és én még ide sorolnám Bonaventurát is. Egy jó formában lévő Jack úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér!), a többiek megfelelő ajánlat esetén mehetnek Isten hírével!

Első távozó a Lord (Borini) volt. Áttette székhelyét Veronába, talán helyére került, aminek a helyére kellett kerülnie. Ugyan én imádtam, hogy nálunk van, mert gyakorlatilag az összes poszton a szélsőtől kezdve a balbekken át a szertárosig minden pozícióban bevetették és mindenhol lehozott egy stabil középszert. De kétségtelen, hogy nem üti meg a mércét, menni kellett.

Második távozónk úgy tűnik Reina lesz, aki ismét átteszi székhelyét Angliába és az Aston Villa játékosa lesz. A helyére érkeznie kell tehát egy cserekapusnak. Állítólag Joe Hart-ot ajánlották be a Milannak, de ez még kétséges. Ahogy Fabianski és Begovic érkezése is!

Ezek a lépések arra mindenképp jók lesznek, hogy legalább pénzügyileg (már ami a fizetéseket illeti) egyenesbe jöjjön a klub a szezon során, ha már eredmények terén idén elmarad minden a vártnál.

Újabban cikkeznek még Allegri visszatéréséről is, aki olyan szerepkört kapna, mint anno Sir Alex a United-nél. Mikor Gattuso beadta felmondását, Allegrivel kellett volna kezdeni és hagyni a vérbe Giampaolot a Sampdorianal. Ezzel a lépésünkkel gyakorlatilag a genovai alakulattal együtt gyújtottuk magunkra a házat. Meg is lett az eredménye.

Na de ejtsünk néhány szót a délutáni meccsről, ami cseppet sem ígérkezik könnyűnek, hiszen idegenben lépünk pályára. Ellenfelünk az idei szezonban a várakozásoknál jóval felül teljesítő Cagliari lesz. A héten sok írás jelent meg a témában, miszerint Pioli megfogadja Ibra tanácsát és felteszi a svédet a kezdőbe és mellé ifjú padawanként Leaot, a középpályán meg egy mezei 4-est, így visszatérünk a Gattusonál már próbálgatott 4-4-2-höz. Hogy ennek milyen eredménye lesz, ráadásul pont a Cagliari ellen azt ember legyen a talpán aki megjósolja!

Kétségtelen, hogy nehéz meccs lesz, és a zászló sem nekünk áll, de hátha egyszer szerencsénk lesz!

Forza Milan!