Ahogy az iskolákban, úgy a Serie A 2019/2020-as kiírásában is elérkezett a félévzárás. Tekintsünk kicsit magunk mögé, hogy milyen őszt zártunk, aztán vegyik górcső alá, hogy milyen kilátásaink vannak tavasszal.
A Maestro
Ahhoz, hogy kicsit jobban szemügyre tudjuk venni ezt a kiábrándító őszi szezont, egészen a tavalyi idény végéig kell visszamennünk, amikor is az utolsó fordulóban nem sikerült kiharcolni a Bajnokok Ligája indulást. Lemaradtunk. Ismét. Ugyan csak egy ponttal, de a lényegen nem változtat, lemaradtunk. Gattuso be is adta a felmondását. Ma már tudjuk, hogy ez alapjaiban határozta meg a magunk mögött hagyott néhány hónapot és annak eredménytelenségét, kilátástalanságát. Nem szeretném védeni Gattusot, mert azért hagyott kívánni valót maga után a tavalyi produktum is, de valahogy mégis jöttek az eredmények!
Na de térjünk rá az idei szezonra! Nagy csinnadratta közepette bejelentették a Sampdoriatól érkező Marco Giampaolot, mint a csapat új trénerét. Ő aztán nagyon ért a fiatalok beépítéséhez, vele biztosan meglesz a hőn áhított 4. hely. A Sampdoriaval is egész nézhető focit játszottak tavaly. Még a mercato is egész pofás volt. Persze megint a fogunkhoz vertük a garast, de hát mit tudunk tenni? "Szegény ember kézzel nőz", szól a Prosectura örök klasszikusa. Kínunkban még az Európa Liga indulástól is visszaléptünk, csak hogy mélyen a zsebünkbe nyúlhassunk. Éljen a versenyszellem. Persze meg lehet magyarázni meg minden. De oké. Ha már egyszer valami isteni csoda folytán összejön a BL-csoportkör hát nehogy már akkor zárjanak ki minket! Majd mi megmondjuk, merre van az előre!
Na de visszatérve a mi edzőzseninkre, ez mind-mind igaz is lehet, azonban ez Milánó és nem Genova! Hamar bele is tört a mester foga az új kihívásba! A Genoa elleni győzelem után lapátra is tették! Eredményei a Milan padján: 7 tétmérkőzésen 3 győzelem és 4 vereség, -3-as gólkülönbséggel. Meg az a kilátástalan játék, ami hétről hétre kisebb agyvérzést okozott a vérmesebb Milan szurkolóknak!
Ezzel a fizimiskával szegény olyan tájidegennek hatott a Milan kispadján, mint Paksi Endre egy Tiesto koncerten.
Low budget Spalletti
A Genovában elkövetett merénylet után, még a győzelem ellenére is úgy vágták ki, hogy a lába nem érte a földet! Aztán persze kezdődött megint a találgatás, hogy ki lesz a következő Nagy Ő?
Rebesgették Spallettit, akit persze élő szerződés köt még mindig az Interhez. Azok meg majd hülyék lesznek "végkielégíteni" és elengedi a városi riválishoz! Így hát maradt a Tesco gazdaságos Spalletti, vagyis az eddig mindenhol sikert sikerekre halmozó Stefano Pioli. Nem is kell csodálkozni, hogy még le sem ült, sőt még alá sem írta a szerződését, már terjedt az interneten a #PioliOut hashtag. Így aztán nagyon jó hangulatban ülhetett le első alkalommal a kispadra. Kiesési rangadó a kőkemény Leccével!
A következő Nagy Ő.
Aztán első meccsén mindjárt villantott is az öreg egyet! Ugyan nem sikerült legyőzni hazai pályán a frissen feljutott kiscsapatot, de valahogy mégis jobb volt ránézni az egészre. Volt valami elképzelés a pályán, amit igyekeztek végrehajtani a játékosok! Ez a döntetlen bizakodásra adhatott okot egy kései feltámadáshoz! Ennek tükrében mindenki azt várta, hogy az akkor bukdácsoló AS Roma-t simán ütjük idegenben is! Erről csak épp a hazai csapatnak nem szóltak! Lényegében esélyünk sem volt a győzelemre azon a találkozón. A Lecce ellen mutatott jó játékot valahogy nem sikerült még nyomokban sem felmutatni a Roma ellen.
Az első győzelemre a SPAL elleni hazai találkozóig kellett várni, amikor is 1-0 arányban sikerült felülmúlni az ellenfelet. Majd jött November és vele együtt a húsdaráló. 3 forduló: Lazio hazaiban, Juventus idegenben és Napoli hazaiban. Talán a legoptimistább szurkolók is egy soványka győzelmet jósoltak. Valahogy egyik meccsen sem nekünk állt a zászló. Akkor talán a Lazio tűnt foghatónak. Erre aztán rá is cáfoltak Simone Inzaghi fiai és jól el is vertek minket. A Juventust hagyjuk is! Más kávéház. Na de a Napoli! Akkoriban indult a máig tartó hanyatlásuk, aminek hatására mindenki összeveszett mindenkivel, Ancellotti áttette székhelyét Liverpoolba az Evertonhoz, míg az ő helyét megkapta a Mi Gennaronk! Don Pietro helyett, Gennaro a Napoli élén! Előzetesen talán kevesen számoltak azzal, hogy majd pont ellenük leszünk jók egy döntetlenre. De valahogy sikerült összekalapozni egy 1-1-es eredményt a San Siroban.
120 év és a mélypontok
Aztán Parma és Bologna idegenben. Besöpört 6 pont. A 120 éves születésnapra mindenki egy gálameccsre számított. Jól kitömjük ezt az amúgy sem túl acélos Sassuolot. Erről megint épp csak az ellenfelet nem tájékoztatták. A végeredmény 0-0. Szomorú.
PASS120N, meg minden. Csak épp a szenvedély hiányzott egész szezonban a játékunkból. Példát lehetne venni a szurkolókról!
A szezon eddigi részében talán két mélypont volt. Természetesen egyik jobban fáj, mint a másik. Részletezni talán felesleges, a két kép magáért beszél!
Kabbegyíkok én leléptem!
No komment!
Újév és IZback
Zlatan ismét piros feketébe öltözött. 38 éves és úgy várta minden Milan szurkoló, mint a messiást! 38 évesen is nagyon sokan a megmentőt látják benne, ami elég sok mindent elárul a csapat jelenlegi respektjéről. Na de Ibra! Sok idő nem kellett neki, be is köszönt a hétvégén a Cagliarinak! Épp úgy, ahogy a padawanjának választott Leao is! Csak imádkozhatunk hogy a svéd egy új csatár csillagot faragjon a fiatal portugálból! Úgy kéne nekünk egy gólvágó, mint egy falat kenyér! Ráadásul a Suso-Castillejo cserével, valamint a kétcsatáros játékrendszerre való átállással, mintha valami szervezettséget is mutatott volna a csapat a legutóbbi fordulóban. Remélhetőleg ez nem csak ideig óráig tart majd ki, ahogy az általában lenni szokott!
Merre tovább?
Így állunk jelenleg. 10. hely, 25 pont. Európa 4 pontra, a kiesés 11 pontra. Középmezőny. A következő néhány fordulóban nyerhető meccsek jönnek, el kell kezdeni serényen gyűjtögetni a 3 pontokat, hogy legalább az európai kupaindulás meglegyen! A 4. hely és azzal együtt a BL 10 pontra van. Valahogy ledolgozhatatlannak tűnik ez a differencia és nem hiszem, hogy sokan mernének fogadni rá, hogy meglesz a szezon végére. Az eddigiek sajnos nem azt mutatták, hogy bármi keresnivalónk is lenne jövőre a Bajnokok Ligája főtábláján. A reális cél ebből kifolyólag az Európa Liga helyek valamelyikének elérése lehet a szezon hátralevő részében!
A csapat fele csaknem átadólistán. Két biztos távozónk már van is. Reina mától Birminghamben székel. Az Aston Villa kölcsönvette. Mi pedig helyette elhoztuk Begovic-ot. A Lord (Borini) pedig ezentúl a Hellast erősít.
Paquetat vinné a PSG. Ha már eladjuk legalább jól verjük fel az árát! De úgy tűnik a PSG is épp fogtechnikushoz jár, mert nem tetszik nekik a 30 milliós vételár. Ezt is megértük!
Közben azért mi is aktívkodtunk a piacon. Megszereztük a dán Simon Kjaer-t. Kölcsönbe, fél évre, opcióval. A fizetését illetően sem kell mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Okos lépés, kiegészítő embernek jó lesz Romagnoli és Musacchio mögé a padra!
A mercatoról majd a végén várható egy bővebb értekezés. Addig úgyis rengeteg víz le fog folyni a Dunán.
Sokan annak tudják be ezt a nagytakarítást, hogy az LVMH megegyezett az Elliott-tal a Milan megvételéről és igyekeznek eltakarítani a sok szemetet. Nem győznek cáfolni a médiában megjelent híreket. Úgy tűnik (és remélhetőleg) ők lesznek a következő Messiás, akiknek talán sikerül kiráncigálni ezt a szebb napokat is látott klubot ebből a posványból, amelyben az elmúlt évtizedben feküdt! Csak remélhetjük, hogy így lesz!
A továbbiakban is Forza Milan! A hétvégén pedig jön az Udinese!